Molnárfecskék

Rendeltünk műfészkeket molnárfecskék számára és a fészkek kihelyezése előtt megkérdeztem a fecskéktől, hogy hogyan szeretnek élni, hol lennének ideális helyen, mire kell figyelni.

Kedves molnárfecskék!

Milyen helyen van az ideális fészketek, hol és hogyan szerettek fészkelni itt nálunk? Hova kéritek a műfészket?

Elsődleges, hogy legyen mit ennünk, ne legyen túl sok jármű, forgalom, füst, mert ez zavar bennünket, illetve akkor a rovarok sem tudnak megélni, ők pedig a táplálékaink. A fészek legyen könnyen elérhető, szellős helyen, mi nem akarnánk a fák lombjában fészkelni. Az emberek nem nagyon zavarnak bennünket, ha azt érezzük, hogy nem csak megtűrt állatok vagyunk. Szeretünk jó kapcsolatban lenni az állatokkal, emberekkel, szeretjük a közösséget. Nem akarjuk, hogy gond és teher legyen az ottlétünk, úgy nem jó. Mi szeretjük a harmóniát, az elfogadó környezetet. Sok ember különböző okokból nem szereti, ha ott vagyunk. Ezt érezzük és ez rossz. Jó, ha tudtok találni olyan megoldást, ami miatt már nem úgy tekintetek ránk, hogy koszolunk, összekakálunk mindent, csak takarítani kell utánunk. (Fecskepelenka.) Van ahol megoldották ezt már szépen és békében tudnak egymással élni a fecskék és az emberek, kölcsönös tiszteletben, amikor az emberek igenis értékelik az ottlétünket, örülnek, hogy megfogjuk a legyeket, szúnyogokat és más rovarokat, amiből nektek nem jó, ha sok van. Sok helyen évről évre visszavárnak bennünket és szomorúak, ha nem tudunk visszatérni. Értékeljük a munkátokat és igyekvéseteket, amikor műfészkeket helyeztek el nekünk. Ha megfelelőnek ítéljük meg, szívesen beköltözünk, köszönettel.

Legyen megfelelő magasságban, olyan állatok, akik zavarhatnak bennünket, például nyest, macska, róka ne tudjon bennünket megközelíteni, mert akkor nem költözünk be. A bejárat legyen jól berepülhető, egyenes vonalban tudjunk érkezni, ne legyen a fészek bejárata elrejtve, valami mögé dugva. Ügyesen repülünk, manőverezünk, de a túlzottan sok energiabefektetést igénylő fészekmegközelítés nem jó nekünk, elvenné az energiát attól, ami a valódi feladatunk, mégpedig a gyerekek felnevelése. Ez naponta rengeteg ki- és berepüléssel jár, ezért fontos, hogy ez ne legyen plusz feladat. Szeretjük, ha a nap valamelyik szakában odasüt a nap, ne legyen mindig teljes árnyékban a fészek. Ez nagy különbség köztünk molnár- és füsti fecskék között. Füsti barátaink szeretik, ha mindig védett, árnyékos helyen lehetnek. Mi igényeljük néha a napot is, nem baj, ha odasüt, sőt.Jó, ha van időnként sár, amivel alakíthatjuk az otthonunkat. Megköszönjük, ha gondoskodtok erről. Nem kell sok, egy pocsolya is elég, vagy egy tálcára kihelyezett vizes föld, néha meglocsolva, hogy tudjunk belőle válogatni megfelelő építőanyagot.

Az élelmünkről csak annyiban tudtok gondoskodni, vagy segíteni nekünk, hogy nem használtok vegyszereket a kertben, a szántóföldeken, az utakon és az utak mentén, nem koszoljátok, szennyezitek a levegőt, nem akarjátok kiirtani a számotokra oly terhelő legyeket és szúnyogokat. Ha ők nincsenek, mi sem tudunk megélni és akkor hiába a legszebb műfészek.

Köszönjük a szereteteteket, gondoskodásotokat, igyekvéseteket. Nagyon-nagyon szeretjük a kíváncsi és tiszteletteljes gyermeki tekinteteket. Természetesen a felnőtt emberekét is, de a gyermekszemekben felvillanó szerető csodálat és érdeklődés a legnagyobb kedvencünk. Mi is szeretjük a mi fecskegyermekeinket és mindent megteszünk azért, hogy szép erős, ügyes nagy fecskék legyenek belőlük, akik a következő évben majd a saját fiókáikat nevelgetik hasonló gondoskodással, odaadással.

Reméljük, hogy minél több fecske- és embercsalád élhet együtt békességben, szeretetben, harmóniában, kölcsönös tiszteletben.

Küldjük szeretetünket, fecskebarátaitok. /Molnárék/ :-)

A kép forrása: https://galerie.bund-lemgo-naturfoto.de/displayimage.php?pid=3006