Ha szeretnél valamit mondani állatodnak, ezt bármikor megteheted te magad is (hangosan kimondva, vagy csak gondolatban), ők megértenek bennünket. Keress egy nyugodt helyet, pillanatot, amikor úgy érzed, figyel rád és beszélgess vele. Az már egy másik kérdés, hogy ha megkérjük őket valamire, akkor azt teljesítik-e, hiszen ők is szabadon dönthetnek így vagy úgy. Azt elmondhatjuk nekik, hogy minek mi lehet a következménye, de ez ne agresszív, fenyegető stílusú legyen. Én abban tudok neked segíteni, hogy az ő szemszögéből is megnézzük a helyzetet, ő mit miért tesz, mit érez, esetleg mi a véleménye a kérésedről. Sokszor nekik is van javaslatuk egy helyzet orvoslására, amit a Gazdi vagy elfogad, vagy nem. Ittlétük nagyon gyakran a mi fejlődésünket (is) szolgálja, szóval érdemes elgondolkodni a válaszukon.
Az állatok is mind egyéniségek, különbözőek, vannak bőbeszédűbbek, mások pedig röviden, lényegre törően válaszolnak. Sőt, még az is megeshet, hogy nem akarnak beszélgetni, vagy valami miatt jobb, ha egy későbbi időpontra halasztjuk, de ez ritkán fordul elő.
Betegségekkel kapcsolatban is tehetünk föl nekik kérdéseket, de nem mindig adnak pontos választ, ezért ha nincs jól, mindenképp állatorvos felkeresését szoktam javasolni. (Nekem nincs orvosi végzettségem.)
Ha akarja, elmondja, hogy fáj-e valamije, van-e valamilyen kellemetlen érzése valamelyik testrészében, de a fájdalmat sok állat másképp kezeli, mint mi. Persze itt is nagy eltérések vannak közöttük, az én két kutyám is ég és föld ilyen szempontból, egyiküknek például meg sem kottyan az oltás, inkább élvezi, hogy ennyi ember vele foglalkozik, a másiknak pedig látványosan fáj, alig várja, hogy eltűnjünk onnan és még később is nyalogatja a helyét, nem tetszik neki, hogy ilyen helyzetnek kitesszük.
A rejtett betegségekről is körülbelül annyit tudnak, mint mi a saját rejtett betegségeinkről.
Valamint sokszor nem tartják fontosnak a betegségeket, a fájdalmat, van lényegesebb mondandójuk, küldetésük.
Érzik, amit a Gazdi érez, tisztában vannak vele, hogy bennünk mi zajlik, ezért azt is elképzelhetőnek tartom, hogy úgymond „átvesznek” tőlünk problémákat azért, hogy nekünk könnyebb legyen. Ők akkor boldogok, ha mi jól érezzük magunkat, kiegyensúlyozottak, vidámak vagyunk és szeretünk élni, ezért a legjobbat akkor tesszük velük, ha erre törekszünk.
Eddigi beszélgetéseim alapján úgy gondolom, hogy az állatok is reinkarnálódnak, Junu kutyámmal közös könyvünkben is van erről szó. Ő is elmondta, hogy volt már más állat is, nem csak kutya.
Ha mindketten szeretnénk, mi és az állat is, vagy ha más okból jó ez így, előfordul, hogy újra hozzánk kerül a következő életében.